hivatal

A A A

Nagybárkány Nógrád megyében, a Salgótarjáni járásban található. A település a Kis-Zagyva völgyében fekszik, közös hivatalt alkot a környező településekkel, Sámsonházával, Kisbárkánnyal, Márkházával, Lucfalvával és Nagykeresztúrral. A községet a Cserhát hatalmas erdőségei övezik.
Nagybárkány történelme igen mély gyökerekre nyúlik vissza: az Árpád-kori település nevét már 1265-ös feljegyzésekben megtaláljuk, mint a Rátót nemzetségbeli Porcz Istvánnak, a Pásztohi, a Tari és a Kazai Kakas családok ősének adománybirtokát, melyet az adott évben kaptak királyi adományként. A későbbiekben az 1332-1337-es pápai tizedjegyzékben találkozhatunk a település nevével, ahol plébániáját említették. 1416-ban Bárkány László birtoka volt, majd 1472-ben Guthi Országh Mihály nádor és a Nánai Kompolthi család tulajdonába került.
1524-ben Pásztohi Ferenc és Zsigmond, 1598-ban pedig Pasztohi Gergely birtoka volt. 1715-ben 13, 1720-ban 20 magyar háztartását írták össze. 1740-ben a gróf Berényi család birtoka, 1770-ben pedig Almássy Pál, Platthy Sándor és András, Fráter Pál, Nagy Mátyás, valamint a Reviczky, a Rakovszky családok és a ciszterci rend voltak urai, majd az Almássy, a Gedeon, a Hunyady és a Veressy családok tulajdona lett. 1889-ben nagy tűzvész pusztított a településen. Az itt álló, tűztől óvó Szent Flórián szobor egy korábbi tragédiának állít emléket. 1910-ben 572 lakosából 570 magyar volt, melyböl 538 római katolikus, 31 evangélikus vallású.

 

A község épített értékei:

 

A község utcái a változatos domborzat vonalkövetésével jöttek létre. Ennek köszönhetően kisebb tereire, szobraira több irányból ráláthatunk. Nevezetességei a Szent Flórián szobor, mely a tűzoltók és egyben a falu védőszentje, valamint a Mária-kút, ami nyílt vízű forrás. A település 2015 óta őrzi Kis Szent Teréz ereklyéjét, amit egyenesen Lisieux-ből kapott ajándékba a falu közössége.   

 

Szent Márton Templom:

 

Az 1788-as Visitatiók Canonica szerint Nagybárkány temploma már 1460 előtt állt. Helye az egykori Polgármesteri Hivatal környékén volt, bent a falu közepén. Az 1870-es évek végén, a hegyről lezúdult víz használhatatlanná tette, így Nagybárkány legszebb helyén, egy domb tetején kezdték el építeni a templomot 1883-ban, az egyházmegye és a hívek adományaiból. Az épületet neoromán stílusban építették, melynek alapterülete 220 m². A templom legértékesebb kincse a szószék, amelyet valószínűleg máshonnan hoztak, és egy XVIII. századi kiváló asztalos munkáját dicséri. A mellvéd függőlegesen kiképzett főrésze 3 mezőre tagozódik, vidékies domborművekkel. Négy ülő evangélista látható benne, balra Máté képe szimbólumával, az angyallal, középen beszélgetve Szent Márk és Szent Lukács szimbólumaikkal, az oroszlánnal és bikával, míg jobbra, alig látható helyen pedig a szeretett tanítvány alakja, Szent János apostol a napba néző sassal. Az épületet folyamatosan újítják fel a hívők adományaikból.

 

Természeti értékek:

 

A gyönyörű környezetben fekvő település épített értékein túl igen gazdag természeti értékekkel bír. Nagybárkány a jövőben a turizmusra bátran építhet, hiszen a természetbarátok, pihenni vágyók számára tökéletes választás a hatalmas erdőségekkel körülvett település. A falu kedvelt kirándulóhelye a Csepegetős kút, ami mindössze 40 perc járásra van a központtól. Közelében helyezkedik el a Cserhát dombjai között elnyúló, mocsaras Nádas-tó, ami különféle tőzegmohák lelőhelye. A védett terület a Kelet-Cserhát Tájvédelmi Körzet része. A településen keresztülhalad az Országos Kéktúra útvonala, amely főként nyaranta igen sok turistát vonz. A településen nem található külön szálláshely, azonban a nemrégiben épült Szociális Szolgáltató Házban lehetőség van arra, hogy 4 személyt elszállásoljanak 1-2 éjszakára.

Weboldalunk sütiket (cookie) használ működése folyamán, hogy a legjobb felhasználói élményt nyújthassa Önnek. A sütik használatát bármikor letilthatja! Bővebb információkat erről Adatkezelési tájékoztatónkban olvashat.